Kedden tárgyalnak az uniós tagállamok nagykövetei arról a szankciós csomagról, amelyet az Európai Bizottság terjesztett elő. Ez már a negyedik intézkedéscsomag, amely azonban nem érinti az energiaszektort.
A legnagyobb szerbiai magyar párt, az Orbán-kormány támogatta Vajdasági Magyar Szövetség nem foglal állást az orosz agresszió ügyében, a magyarországi belpolitikát viszont kampánytémává tette a szerbiai választásokra készülve.
Hiába érvel Orbán Viktor azzal, hogy Brüsszel tehetetlen az ukrán háborúval szemben, az EU soha nem volt ilyen egységes és gyorsan cselekvő, Magyarországnak meg soha nem volt ekkora szüksége a NATO védelmére. Az EUrologus összeszedte, miben kényszerülhet átgondolni eddigi politikáját a Fidesz-kormány.
Az eljárás megkezdéséhez az összes tagország, illetve az Európai Parlament és az Európa Bizottság jóváhagyására is szükség van.
Szerbiában is választást tartanak április harmadikán, ezért Aleksandar Vucic elnök nem hirdetett szankciókat Oroszország ellen, hiszen Putyin elnök a legnépszerűbb külföldi politikus. Az Európai Unió viszont megrótta Szerbiát mondván, a tagjelölt államoktól éppúgy elvárható a szankciók alkalmazása Oroszország ellen, mint a tagállamoktól.
Az EU azon dolgozik, hogy a nukleáris biztonságot garantálni tudja.
Ursula von der Leyen szerint kifejezetten azért, mert Moszkva nem törődik a civilekkel az Ukrajnával vívott háborújában.
Nemcsak maguknak, hanem az összes Ukrajnával szomszédos országnak, így Magyarországnak is.
A védelmi kiadásokat is jelentősen megemelik.
Európa országaiban sorra szüntetik meg a járványügyi korlátozásokat, ám ami utána maradt, az sok esetben konfliktusok és békétlen egymás mellett élés.
Josep Borrell szerint, ha a helyzet úgy kívánja, további szankciókat foganatosítanak Oroszország ellen.
Az Ukrajnából érkező menekültek átmeneti védelméről szóló javaslat ügyében azért változott Magyarország álláspontja, mert az eredeti szöveghez képest egy új, támogatható változatról döntöttek – reagált a hvg.hu kérdésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
Menekültügyi eljárás nélkül, azonnali, átmeneti védelmet kapnak az ukrajnai háború elől menekülők. A döntés egyhangúlag született, pedig délelőtt még Gulyás Gergely miniszter azt mondta, ezt a javaslatot Magyarország nem támogatja.
Az Európai Bizottság jóváhagyott egy 2 milliárd eurós magyar programot, amelynek célja, hogy beruházási támogatást nyújtson a fenntartható helyreállításhoz. Ez kedvezményes hitelt jelent, amelyet ebben az évben lehet igényelni.
Védelmet jelenthetne-e Ukrajnának Oroszországgal szemben, ha bekerülne az Európai Unióba? A kérdés aktuális, de a csatlakozás a szokott módon nem megy gyorsan. A rendkívüli helyzet módosíthat ezen, de annyira nem, ahogy azt Ukrajna szeretné. Tagjelölt lehet ugyan, ami az EU részéről erős politikai üzenet lenne, de nem több.
A közösség tisztviselői szerint a hét végére várható Grúzia és Moldova csatlakozási kérelmének benyújtása is.
A hvg.hu kérdésére a miniszter elmondta, sem mi, sem a V4-es országok nem járulunk hozzá a menekülőket érintő ideiglenes védelmi intézkedéshez.
A Covid-járvány kezdete óta kisebb-nagyobb intenzitással zajló forintgyengülés az elmúlt hetekben turbó fokozatba kapcsolt: az év eleji szinthez képest az euró 9 százalékkal drágult, a dollár esetében 13 százalékos az eltérés, hétfőn pedig majdnem elérte a 400 forintot az euró ára. Egyszerű lehet mindezt azzal elintézni – és Facebook-kommentelők ezt láthatóan meg is teszik –, hogy itt forint a fizetőeszköz, amíg nem megyünk külföldre, ez kit érdekel, ám a helyzet ennél jóval bonyolultabb, a gyengülés pedig épp annyira érinti azokat is, akik nem mennek tovább a sarki boltnál. Elmagyarázzuk, miért.
Az orosz importból származó energiahordozók alapvető fontosságúak a közszolgáltatások és polgáraink mindennapi élete szempontjából – jelentette ki a német kancellár.
Ami Európa távoli sarkaiban történik, az hatni fog egész Európára – figyelmeztet a BBC elemzése.
